Álmodni annyi, mint az egészben maradéktalanul elolvadni. Heidegger Mozartot Isten lantjának nevezte. Ezen a lanton olyan zene szól, amelyben nincsen ellenállás. Odaadottnak tudja magát, és zenéje tulajdonképpen semmi egyéb, mint továbbadja azt, amit befogadott. Sehol nem ütközik, még csak nem is súrlódik.
Mozart maga a derű, nem szenved a hangokért, nem kell megköszönnie külön minden kottafejet, mert kegyelemből kapja őket... szupraveztőn keresztül, egyenesen az Akasha krónikából... még a Requiemből is derű sugárzik... érdemes összehasonlítani Verdi nehézsúlyú, vagy Faure fájdalmasan szomorú Requiem-jével. Mozart valójában nem komponál, hanem a lehető legtermészetesebb módon közli veled amit a Jóistentől kapott. Ébren álmodva..
VálaszTörlésÁlmodni annyi, mint az egészben maradéktalanul elolvadni.