2009. november 30., hétfő

Az ég kapujában




Még mindig a csodáról....

Annyira keressük...annyit kutatjuk...várjuk. Én is így voltam. Mellőzném felsorolását a sok iskolának, tanítónak, tannak... hálálkodás!....akik idáig vezettek.
Talán nem sértek senkit, ha leírom, nekem a mesék meséje, a legleg a mai napig a Biblia. Meséit megérti egy kicsi gyermek is. Vallási, spirituális üzenetének kibontása új és újabb körökben életünk végéig izgalmas kihívás.
Talán az egyik legkedvesebb képem-mesém a Teremtés könyvének 28.fejezetéből Jákob álma.
Micsoda szimbóluma ég és föld áthidalásának !
Amikor Jákob fölébred így szólal meg :

" valóban itt van az Isten háza és itt van az ég kapuja "

Ha ezt megértenénk...nem várnánk többé a csodát, hanem belépnénk és élnénk benne.
Mert itt van és most !...nem holnap...és nem majd egyszer...Nem csak a templomokban...hanem ott és akkor, amikor tudatában vagyunk.

Csodalesen




Táncfesztivál Győr 2009. Kedvenc napjaim itt. Ladányi est előtt készült ez a két kép...de itt talán ez nem is érdekes.
Szeretem-mesélős-képek. Mese a felnőttekről.
Hogy ők is csodára éhesek.
Hogy mindenki másképp vár a maga csodájára.
Hogy a csoda jön, és mi egy ideig elvagyunk.
Itt tánccsodára várakozunk.
Mi fotósok valahogy a kettő határán...közvetítenénk...Én is ott vagyok...egy fotós, aki legtöbbször akkor fotóz, amikor a többiek éppen ne.

2009. november 22., vasárnap

Advent



Fényepedés

November



hónapminimál
hunyódó pillák alatt
elmosódó élek
megfáradó színekben a kifosztódás
szeretem
magával ragad ez a táncjáték
ez a heroikus lecsupaszodás
fölveszem a ritmust
lassuló tempóval átringatózunk
az őszi ködökön
ahol már
kezdetét veszi a legszebb várakozás
vágyakozás
fényepedés